Érzékenység, sebezhetőség

Valamikor rég, egy inspirált pillanatban választottak, hogy a háttérbe húzódás helyett hangjuk felvállalása, a kiteljesedés mellett döntenek.

 

Időnként felhangosítja a társadalom az aggódást a szívükben, persze, hogy látják, milyen megosztott a világ, nyomasztó az inga-elmélet valósága, vagy ide tartozol, vagy oda. VAGY TEREMTESZ, VAGY TÁMOGATSZ.

 

És  nem elég a dilemma, a karrier, a vállalkozás felépítése full figyelmet, fegyelmet kíván. És sok kudarcélménnyel is megkínál.

Ez az út pedig megkeményít. Kudarcokon, nehézségeken keresztülmenni sokszor olyan, mint csalódásokat átélni. Szívügyekben, munkaügyben, emberi kapcsolatainkban, bárhogy.

Ez a keménység, vagy inkább sebezhetővé válni nem akarás - sokszor oda vezet, hogy elveszítjük az ÉRZÉKENYSÉGÜNKET.

 

Pedig a keménység az egyik legkevésbé női attribútum. Meg kellene őriznünk az érzékenységünket az úton.

Lehet, hogy újra és újra csalódunk, de bele kell menni nyitott szívvel, újra és újra átadni magam a lehetőségnek, hogy talán megint kitolnak velem… de tapasztalásról tapasztalásra egyre kevésbé tol ki velem az élet, mert AZ ÉRZÉKENYSÉG INTELLIGENCIÁJA, nevezhetjük női megérzésnek, istenadta női hatodik érzéknek, egyre kifinomultabbá válik.

 

Egyre felkészültebb, egyre talpraesettebb is vagyok, de semmiképp nem keményebb szívű.

Ez a működés biztos, hogy segít megmaradni önazonosságomban, szerepek váltogatása nélkül.